A településeink biztonsága minden önkormányzat számára prioritás. Úgy gondoltuk, hogy érdemes a településvezetőknek újra végiggondolniuk a biztonságos települések feltételeit a járvány utáni időszakra vonatkozólag. Ezért a fenti címmel online konferenciát szerveztünk 2021. március 3-án a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program keretében, és településeink nagyobb biztonsága érdekében szakmai előadásokkal gazdagított közös gondolkodásra hívtuk az érdeklődő polgármestereket, szakembereket.
Gondterhelten tapasztaljuk, hogy a járvány alapvetően megváltoztatta életünket: az egészségre, a munkahelyekre és a jövedelmekre gyakorolt közvetlen hatásokon túl a járvány növeli az emberek szorongását és aggodalmát, befolyásolva társadalmi kapcsolataikat, más emberekbe és intézményekbe vetett bizalmukat, személyes biztonságukat. Az önkormányzatok a járványügyi harc élvonalában vannak mindenütt a világon.
A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programja fontos célkitűzése az önkormányzatok közötti tudásmegosztás, új megoldások keresése és ajánlása, ennek elősegítésére széleskörű együttműködés keretében szakmai fórumokat szervezünk.
Ahogyan már korábban említettük, a településvezetőknek érdemes újra végiggondolniuk a biztonságos települések feltételeit a járvány utáni időszakra tekintettel. Néhányat említve csak, fontos nézőpont a körülményekhez való megfelelő igazodás, az ellenálló-képesség javítása (reziliencia), az emberekre háruló káros hatások csökkentése, a rendszergondolkodás, együttműködés a veszélyeztetett csoportok életminőségének, biztonságának javítása érdekében. Megfontolandó helyi beavatkozásokkal olyan közterületek létrehozása, amelyek könnyen át tudnak állni más prioritások kiszolgálására is. A vidéki biztonság is új jelentésekkel bővült, hiszen például biztonságos rekreációs tereket kellett kialakítani. Közös gondolkodás, hasznos információk, eszme- és tapasztalatcsere jellemezték a szakmai konferenciát, amelynek a TÖOSZ főtitkára volt a levezető elnöke.
Dr. Gyergyák Ferenc röviden bemutatta a résztvevőknek a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programot, melynek keretében megvalósulhatott a bűnmegelőzési szakmai konferencia. Elmondta, hogy a TÖOSZ 2008 óta hirdeti meg folyamatosan a Programot a legjobb önkormányzati gyakorlatok feltérképezése és az ország más önkormányzataival, hazai és szakmai közélettel való megismertetése céljából. Hozzátette, hogy a közbiztonság egy kiemelt téma, nem véletlen, hogy az Európa Tanács Helyi és Regionális Demokrácia Szakértői Központja együttműködésével megvalósuló Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programban is évek óta visszatérő téma. Kiemelte, hogy 2020-ban a program megvalósításában és az Irányító Bizottság munkájában részt vett a Belügyminisztérium, a Biztonságos és Élhető Városokért Egyesület, e-Demokrácia Műhely, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Homo Oecologicus Alapítvány, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Kisvárosok Szövetsége, a Magyar Faluszövetség, a Magyar Önkormányzatok Szövetség és az Országos Polgárőr Szövetség is. A főtitkár rámutatott, hogy az új és innovatív helyi megoldások feltérképezése, illetve az ilyen megoldásokat nyújtó önkormányzatok tudásának és tapasztalatainak terjesztése a hasonló problémákkal küszködő önkormányzatok körében jobb közszolgáltatásokat és a településvezetésben magasabb színvonalú teljesítményt eredményezhet.
Dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkára
Felhívta a figyelmet, hogy a Program által kezdeményezett tudásátadási folyamat nemcsak azokat az önkormányzatokat segíti, amelyek új megoldásokhoz jutnak, hanem azokat is, amelyek a gyakorlatokat kialakították. Hiszen a tudásátadás nemcsak írott formában, hanem nyílt napokkal és a kollégákkal való konzultáció során valósul meg. E konzultációkon kitűnő új ötleteket kaphat az átadó önkormányzat is a kialakított gyakorlatok továbbfejlesztésére – tette hozzá.
Dr. Gyergyák Ferenc rámutatott arra is, hogy a Program hozadéka lehet az is, hogy – a helyi közösségek fejlődésének segítése érdekében – felhívja a központi kormányzat figyelmét az erős és felelősségteljes önkormányzatokra, továbbá a jobb önkormányzati feladatellátás és az innovációk támogatásának szükségességére.
A Program 2020-ban, és a 2021-es pályázati szakasz
A TÖOSZ főtitkára hangsúlyozta, hogy a Program 2020-as szakaszában új korszak kezdődött a járvány terjedése miatt. Mint mondta: a több mint tízéves LÖGY Program tavalyi pályázati szakaszát a koronavírus elleni fellépés határozta meg. Kiemelte, hogy a helyi önkormányzatok számos újfajta kihívással szembesültek és szembesülnek, nem véletlen, hogy a tavalyi pályázat az ilyen jellegű innovációk keresésére irányult. Kiemelte: a LÖGY Program 2020-as pályázati szakaszában az innováció, a helyi közszolgáltatások fejlesztése, a helyi összefogás és a közösségek erősítése minden eddiginél nagyobb jelentőséget nyertek. A Program Irányító Bizottsága hosszas mérlegelés után úgy döntött, hogy folytatja és meghirdeti a program 2020-as pályázati szakaszát, módosítva az eljárásrendet és a módszereket, tekintettel arra, hogy korábban személyes részvétellel zajlott. Rámutatott arra is, hogy az online platformra váltással azt szerették volna megerősíteni, hogy továbbra is hisznek a helyi közösségek összefogásának, a helyi demokráciának az erejében, az önkormányzatok rátermettségében, és minden lehetséges eszközzel hozzá kívánnak járulni az új kihívások kezeléséhez. A főtitkár hangsúlyozta: a program irányítói mindent megtesznek, hogy az új módszerekkel is működjön ez a kapacitásépítési eszköz. Felhívta a figyelmet, hogy a LÖGY Program kiemelt témája a közbiztonság, az IB 2021-ben is meg kívánja hirdetni ezt a témát, amint megérkezik a Belügyminisztérium pozitív támogató válasza az IB tavasszal közzé teszi pályázati felhívását a témában.
Dr. Hajas Barnabás igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár az Igazságügyi Minisztériumból „Mit tehetnek az önkormányzatok az áldozatok segítéséért?” címmel tartott előadást.
Az előadás címével kapcsolatban az államtitkár felhívta a figyelmet: az áldozatsegítésben annyi mindent történt az elmúlt időszakban, hogy érdemes erről tájékoztatni az önkormányzatokat. Tájékoztatása szerint 2019-ben a Kormány arról döntött, hogy 2025-ig minden megyében áldozatsegítő központot hoznak létre. A rendszer terveit 2018-ban kezdték el kidolgozni. Budapesten, Szombathelyen és Miskolcon azóta működnek a központok. A modell azt hivatott segíteni, hogy a bűncselekmények áldozatai, sértettjei a hatósági merev jogalkalmazói közegen kívül támogató közegben tudják megkapni a széleskörű segítséget. A pénzügyi ellátórendszerrel kapcsolatos segítés hatósági döntés alapján működik - mondta. Hozzátette, hogy a tavalyi évben megnyílt új áldozatsegítési központok által többes viktimizáció nélkül hatékonyan hozzájutnak az áldozatok az azonnali segítséghez; a pénzügyi segítséghez is. Kiemelte, hogy az áldozatsegítő hálózatban hat új központ van a három korábban említetten túl: Pécsett, Szegeden és Kecskeméten; idén nyílik Veszprém, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Nógrád, Heves Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Tavaly megduplázták a központok számát.
Dr. Hajas Barnabás igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár, Igazságügyi Minisztérium
Dr. Hajas Barnabás rámutatott: fontos az önkormányzatok számára, hogy az áldozatok eléréséhez szükséges kapcsolattartás szabályozása megváltozott. Elmondta, hogy felkereső áldozatsegítésbe kezdtek nemrég. Ebben nemcsak a bűnüldözés szervei, hanem más állami, önkormányzati és civil partnerek is segítettek. Tavaly elfogadta a kormány az áldozatsegítés új koncepcióját. Az új megközelítés paradigmaváltást célzott megvalósítani. Az ún. „op-team” rendszer szerint az egyes súlyos bűncselekmények esetén találják meg az áldozatot, ne arra várjanak, hogy beesik a rendszerbe a sértett. Felteszik a kérdést a nyomozás során, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy az adatait átadják az áldozatsegítő központnak, így tudatosítják, hogy van azonnali segítség. Januárban 48 áldozatot értek el ezzel az adatátadással, amiből 45 volt sikeres kapcsolatfelvétel – mondta. Hozzátette, hogy 5 esetben felmerült az azonnali pénzügyi segély eszköze, az összes többi esetben a pszichológiai segítség és egyéb szolgáltatások voltak hasznosak. Volt olyan is, hogy a telefonon elkezdett azonnali támogatás segített a legtöbbet. Az új rendszerrel ők keresik meg az áldozatokat és személyre szabott szolgáltatásokat nyújtanak. Az önkormányzatok fontos szerepet töltenek be a jelzőrendszerben, hiszen a szociális szolgáltatások szervezése során sokszor ők fedezik fel először az áldozatokat – hangsúlyozta az államtitkár. Rámutatott arra is, hogy a kellően sűrűre szőtt áldozatsegítési hálónak fontos elemei az önkormányzatok. Az állami áldozatsegítés rendszerébe a sűrűre szőtt hálón keresztül kerülnek az áldozatok. Valóban sorsfordító tud lenni a gyors jelzés, hiszen gyors beavatkozással ki lehet menekíteni pl. emberkereskedelem, prostitúció esetén az áldozatot. Számos eset van, hogy a szociális szolgáltatásban dolgozó észreveszi, hogy változás állt be a környezetében . Áldozatsegítés információs kampánya keretében elérhetőek ezek a szolgáltatások. Fontos, hogy www.vansegitseg.hu honlapon minden információ elérhető, így az éjjel-nappal hívható telefonszám is. Meg tudja szólítani az áldozatot és hívni az áldozatsegítő központot. Fontos, hogy számítanak állami, önkormányzati és civil szervezetek együttműködésére. Vannak már együttműködési megállapodásaik számos szervezettel; szívesen kötnek önkormányzatokkal. Ezen kívül is lehet hatékony az együttműködés, de szívesen szentesítik is megállapodással. Béna kacsa lenne az áldozatsegítő központ, ha nem tekintené az államigazgatás rendszerét potenciális partnerként – hangsúlyozta dr. Hajas Barnabás.
Kiemelte, hogy nem mindig pénzügyi segítségre vágynak az áldozatok. Volt olyan, hogy az emberölés túlélője nem akart bemenni a házba, ahol lakott a véres helyszín miatt, ezért szállást kért éjszakára valahol. Fontos, hogy a szociális és gyermekvédelmi ellátások azok a működési területek az önkormányzatok részéről, amiben az áldozatsegítő központokkal az együttműködés hatékony lehet.
Mint mondta, a családvédelemért felelős koordináló szervként a jogszabályok a jegyzőt jelölik meg. A hozzátartozók közötti erőszakos cselekmények esetén fontos, hogy az áldozatsegítési központokra partnerként tekintsenek. A helyi áldozatsegítési központok munkatársai szívesen elmennek a helyi rendezvényekre. A helyi önkormányzatok különböző médiumaiban az áldozatsegítési központok is megjelenhetnek, ezzel is mutatják, hogy az önkormányzat készen áll az áldozatok segítésére – mutatott rá az államtitkár. Felhívta a figyelmet arra is, hogy szívesen nyújtanak önkormányzati alkalmazottak számára tájékoztatást, egyfajta képzést is. A megyei polgárőr szövetségekkel van formális és informális együttműködésük egyaránt. A bűnmegelőzés és az áldozatsegítés kapcsolatáról szólva elmondta: az áldozatok gyakran maguk is elkövetővé válnak (például létfenntartás miatt, vagy ha erőszakspirálba kerülnek). Az államtitkár felhívta a figyelmet a www.vansegitseg.hu weboldalra, illetve Facebook oldalukra is: www.facebook.com/aldozatsegitokozpont.
Együttműködés mindenekelőtt: polgárőrség és önkormányzatok együttműködése
Dr. Szigeti László, azOrszágos Polgárőr Szövetség önkormányzati területért felelős alelnöke előadása kezdetén megköszönte a korábbi alelnöki tisztséget betöltő Csaplár Zoltán eddigi munkáját. Kiemelte, hogy a polgárőrség erős felhatalmazással rendelkezik. Mint mondta, a 2011. évi CLXV. törvény a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól törvényi erőre emelte a polgárőrség működését. Akár önkormányzatok is fontolóra kell, hogy vegyék a jogi kereteket mielőtt együttműködést kezdeményeznek. Sokszor nem tudják az emberek a polgárőrök szerepét és helyét –mondta. A városőrséget például összekeverik a polgárőrséggel. Az állami, önkormányzati vagyon megóvásában kiemelt szerepe van e szervezetnek. A közterületen elhelyezett kamerák felvételeinek megtekintésében is lehet szerepük a polgárőröknek. Kiemelte, hogy egyre gyakrabban alkalmazzák az önkormányzatok a közterületi kamerák eszközét, ezért jó tudni a polgárőrökkel való együttműködés lehetőségeiről. Nemsokára Volánbusszal kötnek együttműködési megállapodást. Mint mondta, a polgárőr szervezetek működése mindig egy településhez kapcsolódik. Az Országos Polgárőr Szövetségen belül vannak tagozatok, pl. motorosok, akik eltérhetnek a működési céljaiktól. Az alapvető azonban egy-egy önkormányzat területére terjed ki a működésük. A rendőrséggel kötelező együttműködni, megállapodást kötni. Addig nem is működhet, amíg nincs ilyen megállapodás a rendőrséggel – hangsúlyozta az alelnök. Körülbelül 65 ezer polgárőr van az országban, így bátran kijelenthető, hogy az ország legnagyobb civil szervezete.
Dr. Szigeti László önkormányzati területért felelős alelnök, Országos Polgárőr Szövetség
Dr. Szigeti Lászlószámokban is kifejezte a szervezet összetételét: több mint 2000 egyesület működik hozzávetőleg 1800 településen. A 3200 településből, ha kivonjuk a közel 1000 aprófalut, akkor mondhatjuk, hogy van még mit tenni, hiszen 300 településen még nincs polgárőrség – hívta fel a figyelmet. Néhány megyei jogú várost megvizsgált az OPSZ és meglepő volt, hogy például Kaposváron nincs polgárőr szervezet, csak annak egy városrészében, Toponáron. Kiemelte: egyébként is nehéz helyzetben vannak az önkormányzatok, ezért a polgárőröknek nem is céljuk hogy pénzt kérjenek tőlük. Mint mondta, 937 lovas polgárőrük van- külterületi tanyás helyeken nagyon hatékony ez a módszer – tette hozzá. Majdnem minden egyesületnek van saját kocsija a rendőrség jóvoltából, 134 tag van a motoros tagozatban. Az ifjú polgárőrök fontos tagozat: vannak olyan megyék és városok, ahol nagyon sok a fiatal. 14-18 közöttiek vesznek ebben részt, de van mit tenni, mert 18 éves kor után gyakran nem folytatják a felnőtt szervezetben.
A határvédelmi tagozat kapcsán elmondta: 96 egyesület érintett ebben, több mint 2000 polgárőrt jelent. Rengeteg migrációval kapcsolatos feladatban vesznek részt és segítik a rendőrség munkáját. Szinte naponta vannak elfogások. Ehhez is igyekeznek minden technikai segítséget megadni.
A legkevésbé jó, ahol nincs is polgárőr egyesület. Ahol van egyesület és nincs kapcsolat az önkormányzattal, az nagyon nagy baj – hívta fel a figyelmet. Az alelnök szerint nagyon fontos az önkormányzatok együttműködése, hiszen nem lehet igazán hatékony a működés nélkülük. Sok helyen nincs semmilyen kapcsolat – tette hozzá. Emellett van, ahol csak informális kapcsolat van, dolgoznak együtt, de nincs formalizált kapcsolat. Ott működik a legjobban, ahol formálisan is megvan az együttműködés a polgárőrség és az önkormányzat között. Törvényileg szeretnék, hogy kötelező legyen az önkormányzatokkal az együttműködés. A formális együttműködés kerete is nagyon általános sokszor. A legjobban ott működnek a dolgok, hanem célzottan feladatokra van meghatározva a keretrendszer. Több ezer önkormányzat nyújt pénzügyi segítséget a polgárőröknek, de a mostani helyzetben ez nem várható el. Az összefogás viszont mindennél fontosabb ebben az időszakban – hangsúlyozta az alelnök.
A pénzügyi támogatással kapcsolatban elmondta, hogy jelentős, 1 milliárd 50 millió forint az éves költségvetése az OPSZ-nek, idén plusz 100 millió Ft támogatást kap a Belügyminisztériumtól. Hozzátette: kötelező módon 80%-a ennek az összegnek az egyesületekhez kerül, „ennél több kerül egyébként oda” – tette hozzá. Nemcsak védőeszközökre, hanem például üzemanyagra is fordítható ez a támogatás – mondta.
Kiemelte az egyik még inkább egyedülálló programjukat, a SZEM mozgalmat: Szomszédok Egymásért Mozgalom az egyik legrégebbi és legjobban működő tagozat. A sikeres mozgalomra most különösen nagy szükség van – mutatott rá az alelnök.
Mint mondta, a bűnmegelőzési program célja a biztonságosabb életkörülmények kialakítása. Most már a védőoltásra hivatkozva próbálnak meg bejutni az idősekhez. Eddig az „unokázós” csalók voltak tipikusak, de most már „védőoltásos” is van.
Kiemelte, hogy az idős, beteg emberek oltóhelyre szállításában is segítenek. Javasolja, hogy az önkormányzatok számoltassák be, vagy inkább kérjenek tájékoztatást a polgárőrség működéséről egyszer legalább évente. A 30 éves jubileumot szeretnék méltóképpen megünnepelni – hangsúlyozta dr. Szigeti László.
Dallos Endre a Biztonságos és Élhető Városokért Egyesület elnöke „Az önkormányzatok településtervezési eszközei, bűnmegelőzési aspektusok az építészetben” címmel tartott előadást.
Elmondta, hogy 2018-ban alakult a BEVE, a szenzitív építészeti bűnmegelőzés támogatására. Az épített környezetről szólva elmondta: 7,8 milliárd emberből 4,7 milliárd él városban. A földön 2050-re 9,5 milliárd fő lesz a lakosság és ebből 6,5 milliárd fő él majd városokban. Mivel jár ez? Zsúfoltsághoz vezet: forgalomnövekedés lesz, ami frusztrációt okoz. Ezzel csökken a biztonságérzet és élhetőség. E kettőnek szimbiózisban kell lenni. A biztonság olyan állapot, amikor nem történik semmilyen veszélyeztetés. Nem elegendő a nyugodt környezet, hanem olyan környezet kell, amiben megfelelőképpen tudunk reagálni a veszélyekre.
Dallos Endre elnök, Biztonságos és Élhető Városokért Egyesület
Elmondta, hogy a szubjektív biztonságérzet kifejezést használják, hiszen egyénenként változik, ki mikor érzi magát biztonságban. A Maslow piramisban a második helyen van a biztonság. Számtalan tényező befolyásolja a biztonságérzetet. CPTED bűnmegelőzés a környezettervezésén keresztül: ennek több változata van: hogyan tudjuk úgy átalakítani, hogy a bűnözés ott csökkenjen, az fizikai eszközökkel valósul meg.
Környezet-szenzitív bűnmegelőzés: a településeken végrehajtott projekteknek 4 sarokpontja van:
Dr. Hegedűs Judit PhD tanszékvezető egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészeti Magatartástudományi Tanszékéről „Az önkormányzatok lehetőségei és szerepe a megelőzésben a gyermekvédelem terén” címmel tartott előadást.
A gyermekvédelmi törvény 94 §a szerint az önkormányzatok feladata a gyermekvédelem. A jogszabály ad egy keretet, de a tartalommal megtöltés mikéntje függ az önkormányzatoktól – hangsúlyozta a tanszékvezető. Egy kutatásban azt hangsúlyozták a résztvevők, hogy nem egyértelmű, hogy kinek mit és hogyan kell jelezni. Igényként fogalmazódott meg – 327 fő vett részt benne – hogy helyi jelzőrendszer kell, megfelelő protokollal. A leterheltség nagyon nagy. Sok hiátus van a gyermekvédelemben helyi szinten, mégis egy jó gyakorlatot osztott meg:
Egy település észrevette, hogy esetlegesek a jelzések a gyermekvédelemben: a rendőrséget sok esetben csak nagyon nagy probléma esetén értesítették. A vidéki kisváros megkereste az egyetemet, hogy próbáljanak meg segíteni. Ez fontos, hogy néha hátra tudjanak lépni és egy kívülálló szakértőket tudjanak felkérni. Először kis felmérést végeztek a jelzőrendszer szereplői között. A mini-kutatást követően fontos volt hangsúlyok kialakítása a működésben.
Dr. Hegedűs Judit PhD tanszékvezető egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészeti Magatartástudományi Tanszék
Nagy veszélye ennek, hogy kimerülünk a ventilálásban. A problémafából célfát kell készíteni – mondta. A problémafa a jelenlegi helyzet attribútumaival foglalkozik, a célfa pedig az elérendő jövőbeni helyzettel. Az eszköz-eredmény összehangolása történik meg a célfában. Hihetetlen konkrét feladatokat fogalmazunk meg ezzel – mutatott rá a tanszékvezető. Dr. Hegedűs Judit szerint a bűnmegelőzés nem csak és kizárólag rendészeti feladat. Egy intézményben sem csak a bűnmegelőzési referens feladata, hanem mindenkié. Ezeket fogalmazzák meg és szerződés jelleggel rögzítik. A kisvárosban a gyermekvédelmi stratégia meghatározásában fontos volt a konkrét mátrix rendszerszerű feladat-meghatározás: önkormányzat, rendőrség, polgárőrség. Mint mondta, voltak elakadások, de ezeket megoldották néha azzal például, hogy megismerték jobban egymás működési területeit. Fontos, hogy „hogyan tudunk mi felülről reflektálni mindarra, amit a gyermekvédelemben fontosnak tartunk” – hangsúlyozta.
Beke Károly csoportvezető Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzata részérőlazEgységben az erő: helyi együttműködések hatékony módjai a közbiztonság terén című előadásában elmondta, hogy a közbiztonság vonatkozásában a kerületben az elsődleges sorvezető a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia, illetve a közvélemény és a közvélekedés alakulása. Kiemelte, hogy az elmúlt évek során végzett felmérések alapján a kerületi lakosság legfontosabb problémái között előjön a közbiztonság és a saját biztonságuk fontossága.
Beke Károly csoportvezető, Budapest Főváros XV. Kerület Önkormányzata
Rámutatott, hogy sokféle és sokszínű a kerületi együttműködési rendszere. Egyik fontos eszközük a bűnmegelőzésben és közbiztonság fenntartásában az a személyes rendészeti jelenlét fenntartása, melyben a rendőrség mellett a polgármesteri hivatal rendészeti osztálya által 45 fővel működtetett közterület felügyelet a polgárőrséggel és a rendőrséggel közös szolgálatot hozott létre. Szeptemberben az iskolakezdés időszakában, mindenszentek, halottak napja, idején a rendőrök, felügyelők és polgárőrök közösen létesítenek szolgálatot, emellett forgalomból kivont közterületen hagyott járművek elszállításában is együttműködnek.
Anyagi lehetőségeihez mérten évről-évre támogatja az önkormányzat a helyi szervezeteket, vásároltak gépjárműveket, támogatták az eszközvásárlást. Ezt most befolyásolják az önkormányzat rosszabb költségvetési lehetőségei –mondta Beke Károly. Hozzátette: bíznak benne, hogy ez a helyzet megváltozik, és továbbra is a korábbi évekhez hasonlóan tudnak támogatást biztosítani.
Komoly közterületi térfigyelő kamerarendszert üzemeltetnek a kerületben, melynek felügyeletét az operátor központban a kerületi rendőrkapitányság munkatársaival együttműködésben üzemeltetnek, a polgárőrség pedig segít a kamerahelyszínek kijelölésében, így egy hatékonyabb bűnfelderítési rendszer alakulhat ki.
Komoly probléma a kerületben az illegális szemétlerakás visszaszorítása, amely mintegy 100 millió forintot emészt fel évente. Az FKF Szemléletformáló és Újrahasználati Központtal való együttműködés keretében ingyenesen leadhatja a lakosság a többlethulladékát. Korábban egyesületben, az idei évtől önállóan működtetnek mezőőri szolgálatot együttműködésben a közterület felügyelettel, a rendőrséggel és a polgárőrséggel.
Számos civil szervezettel működnek együtt, ezek közül kiemelte Kutyások a XV. Kerületért Állatvédő Egyesülettel való együttműködést, pénzügyi hozzájárulást nyújtanak a működési kiadásaikhoz, az egyesület a kerület kérésére segít az állattartással kapcsolatos hatósági ügyek békés rendezésében, segítenek a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családoknak, kórházba kerület gazda háziállatainak gondozásában, járőröző tevékenységet folytat a polgárőrökkel, közterület felügyelőkkel közösen, így a kóbor állatok felderítésében is nagy segítséget nyújtanak.
Felhívta a figyelmet az utóbbi években létrejött parkőr szolgálatra, amely a közterület felügyelet kerület keretein belül működő olyan speciális egység, amely a polgárőrök és a közterület felügyelők közös együttműködéséből jött létre és a kerületi parkok, játszóterek biztonságáért, tisztaságáért felel rendkívül pozitív lakossági visszajelzések mellett.
Áldozatsegítő szakmai együttműködési rendszerük a VIII. kerületi modell alapján működik, ahol a kerületi rendészeti szervek vezetői mellett az önkormányzat szociális gyermekjóléti intézményei, civil szervezetek dolgoznak együtt. Céljuk a bűnmegelőzés, az áldozattá válás megelőzése és az áldozatsegítés. Az önkormányzatnak emellett van drogellenes stratégiája és cselekvési terve.
Beke Károly kiemelte a Belügyminisztérium által támogatott „Add a kezed – bűnmegelőzési célú, generációkat összefogó projekt Budapest Főváros XV. kerületében" című projektet, amely mindezeket az említett együttműködéseket tudta koordinálni a közbiztonsági koncepció céljaival összhangban.
Steiner Attila gazdasági-ügyviteli elnökhelyettes, Budapesti Polgárőr Szövetség– „Egységben az erő: helyi együttműködések hatékony módjai a közbiztonság terén”
Ma már a polgárőrség egy gyűjtőfogalommá vált, hiszen húsz féle szolgálatot látnak el, mondta Steiner Attila. Önálló törvény rendelkezik a feladataikról, feladatellátásukról. A prevenció az egyik legmarkánsabb feladatuk, hiszen a megelőzés az, amivel a legkisebb energia ráfordítással a legnagyobb eredményt tudják elérni – tette hozzá.
Steiner Attila, a Budapesti Polgárőr Szövetség gazdasági-ügyviteli elnökhelyettese
Steiner Attila egy már megvalósult programot mutatott be. A Budapest XIV. kerületében, Zuglóban megvalósult program kapcsán kiemelte, hogy egy programnak az ad létjogosultságot, hogy hány emberhez jut el, illetve mennyi ideig működik az adott helyszínen.
A XIV. kerületben az önkormányzat, illetve a polgárőrség Kézen fogva indította el ezt az áldozattá válás megelőzésére indított programot, amelyet a kidolgozásnál szélesebb körben értelmeztek és nemcsak a megelőzésre, hanem arra is, hogy akik áldozattá váltak már, milyen módon lehet az áldozati létből a lehető leggyorsabban kivezetni.
A program sikere érdekében megkeresték az összes olyan állami hivatalt, szervezetet, önkormányzati intézményt, amelyek valamilyen kapcsolatba kerülnek áldozatokkal. Elmondta, hogy a programnak a mai napig érezhető hatása, hogy az összes említett intézményt összehozták, hiszen ezen szervezetek között kevésbé, vagy egyáltalán nem volt korábban olyan kapcsolat, amely alapvetően az áldozatokat segítette volna. Ha van személyközi kapcsolat különböző intézmények között, akkor teljesen más folyamat része lesz az, aki bekerül a rendszerbe.
A program során az egyik leggyakrabban előforduló problémakör a családon belüli konfliktus, illetve az ehhez köthető valamilyen kényszerbetegségek voltak.
A program kezdetétől két szociális munkást foglalkoztattak, akiknek az volt a feladatuk, hogy bárkivel kapcsolatba kerültek a program keretein belül, segítették beazonosítani a problémát, és a különböző hatóságok, szervezetek között segítették az érintett személyek áldozati helyzetből való kikerülését.
A program elején és végén is workshopokat szerveztek, ahol az említett szervezetek – az érintett hatóságok, mások mellett pl. körzeti megbízottak, gyámhivatal munkatársai, családsegítő, háziorvosok – akik a programba bevonásra kerültek és bármikor találkozhatnak áldozatokkal, őket összehívták és különböző csapatépítő gyakorlatok program keretében közelebb hozták egymáshoz a jobb szakmai együttműködés elősegítése céljából.
Nagy sikert aratott a program azon része, melynek keretében nyugdíjas házakba mentek el és öt alkalmas „önvédelmi tanfolyam” során készítették fel az időseket elsősorban mentálisan, de az érintett idősek korát figyelembe véve fizikai támadás, vagy bűncselekmény során védekezni tudnak.
Zuglóban széles körben hirdették meg a konfliktuskezelési programot azoknak akik, konfliktushelyzetekkel érintett területen dolgozik, és többalkalmas tréninget tartottak.
Jogi, mentálhigiénés tanácsadást biztosítottak, nagy hangsúlyt fektettek a kommunikációra annak érdekében, hogy a kerület lakossága szempontjából a lehető legszélesebb körrel megismertessék az „Egy jó szó Zuglóban” programot. A felmérések alapján a kerületi lakosság 20%-a hallott, vagy valamilyen módon találkozott a programmal.
A Budapest X. kerületben megvalósuló Legyen Tered! című projekt bemutatása
Dr. Molnár István Jenő, a Biztonságos és Élhető Városokért Egyesület alelnöke a projekttel kapcsolatban elmondta, hogy a Legyen Tered kezdeményezés egy sikeres projekt volt, amely már a második szakaszát éli meg. Nagyon sok szereplő vett részt a végrehajtásában. Kiemelte a Kőbánya Közbiztonságáéért Közalapítványt, amely a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácstól elnyert egyedi támogatás keretében vette kezébe az irányítást. Együttműködve a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanáccsal, Kőbánya önkormányzatával illetve néhány fő szponzor segítségével sikerült egy komplex, átfogó építészeti bűnmegelőzést megvalósítaniuk.
Dr. Molnár István Jenő alelnök, Biztonságos és Élhető Városokért Egyesület
A Közalapítvány az önkormányzattal és rengeteg együttműködő partner összefogásában valósította meg a projektet. Az együttműködés keretében azonosítottak egy parkos, fás területet a kerületben. Több mint egy év állt rendelkezésre a végrehajtásra. Forrás tekintetében hozzávetőleg 20 millió forint állt rendelkezésre, amelyet az önkormányzat, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, illetve egyéb támogatók adtak össze. Volt olyan szereplő is, aki tudást, vagy egyéb szolgáltatást biztosított.
Az első lépés a szereplők azonosítása volt. Dr. Molnár István Jenő, aki koordinátorként vett részt a projektben, elmondta, hogy elsőként a fiatalokat azonosították. Fontosnak tartották, hogy a közeli gimnázium diákjait – akik nap, mint nap sétálnak a parkon vagy az azt övező utcákon keresztül – és a közeli lakóépületek lakóit is bevonják, ennek érdekében „lakossági fórumot” tartottak, majd a vélemények alapján egy tervezőiroda munkatársai megtervezték és bemutatták a tér átalakítását, ezt újból bemutatták az érintetteknek, és ezt követően került sor a tényleges kivitelezésre.
A diákok nem smart megoldásokat jelöltek meg igényként, az első ötletük az ivóvíz volt, ami egybevágott a lakosság igényével is. Szintén érdekesség, hogy az egyik diáklány tervezett egy padot, amely egyszerre több funkciót is ellát. A diákok elmondták, hogy semmi értelmét nem látják az olyan padoknak, amelyen nem tudnak egymással szemben ülni, és beszélgetni, így kör alakú utcabútorokat is beszereztek.
Előtte-utána
Építészeti bűnmegelőzés szempontjából figyelembe vették, hogy a park közvetlen közelében van a villamosmegálló, ezért úgy alakították ki a padokat, hogy akik helyet foglalnak rajta, a villamosmegállót lássák. Sok esetben történtek korábban olyan bűncselekmények, hogy villamosra várakozó kezéből kitépték a táskát és elfutott az elkövető. Ezzel a megoldással egyfajta természetes felügyelet, közösségi kontroll valósulhat meg. Ezen kívül olyan kandelábereket helyeztek el, amelyek a park bejáratát jól megvilágítottá, átláthatóvá teszi, illetve kihelyezésre került egy térfigyelő kamera is. Az alelnök kiemelte, hogy megpróbálták funkcióval is megtölteni a területet. Fontos alapelve a bűnmegelőzési építészetnek, hogy amikor kialakítják, vagy átalakítják az egyes területeket, akkor meg próbálni a funkciók vegyítését szem előtt tartani. Jelen esetben egy kondiparkkal próbálták erősíteni, hogy minél több típusú szolgáltatás nyújtására legyen alkalmas a terület. Készítettek a projekt előtt és utána is kérdőíves felmérést az ott lakók körében, amely alátámasztotta azt, hogy az emberek biztonságérzetét zavarja, ha valami nem karbantartott, illetve nem megfelelő a közvilágítás. Az átalakítás előtt nem szívesen használták a parkot, sötétedés után pedig különösen nem. Jól látható, hogy ha az épített környezetre figyelünk, bevonjuk a közösséget a tervezésbe és a gondolkodásba, szebbé, jobbá, élhetőbbé tesszük a környezetünket, akkor a biztonsági faktor is növekszik és eredményeket lehet elérni.
